“Van feszültség a kollégák között” – a borsodi pedagógusok helyzete béremelés után

Megosztás

Az óvodapedagógusok bére alig emelkedett, legjobban a szakképzési centrumokban dolgozók jártak, illetve azok, akik a pályájuk elején tartanak. A Pedagógus Szakszervezet továbbra is egy modern oktatási rendszerről álmodik, ennek azonban a szakszervezetellenes Magyarországon idén hangot még nem igazán tudott adni.

A kormány döntése értelmében 2024. január 1-től 32,2%-kal emelkedett a pedagógusok átlagbére. Az új bérsávoknak köszönhetően bruttó 528.800 forintnál senki nem kereshet kevesebbet főállásúként, egy kutatótanár esetében ez az összeg a 750.000 forint – legalábbis a kormany.hu-n 2023. december 29-ei dátummal ez az adat szerepelt.

Név nélkül nagyon szívesen nyilatkoztak a tanárok megkeresésünkre, mindannyian azt mondták, biztosabb nekik így adniuk információt a jelenlegi helyzetről. S hogy mitől félnek? Valaki a tankerületi vezetőt, valaki a polgármestert, más az országgyűlési képviselőt is felhozta indoknak.

A megye egyik iparvárosában, egy jó nevű általános iskolában dolgozó 60 éves magyar tanár megkeresésünkre elmondta, az ő fizetése nettó 100 ezer forinttal emelkedett.

„Ha azt nézzük, most már megkapom a majdnem havi négyszázezer forintot, de még ez sem éri el a diplomás átlagbért, márpedig nekem két diplomám is van” – fogalmazott, majd hozzátette, azért van turpisság az emelés mögött. „Valójában a pótlékokat építették be a bérekbe, aminek következtében több munkát kell ellátnunk: megnőtt a helyettesítési óraszám, kötelezhetnek arra, hogy milyen továbbképzésen és versenyeken vegyünk részt. Ami túlórának minősülhetne, most már kötelezően benne szerepel a munkaóránkban. Jól a pályakezdő, a pályájuk elején lévő kollégák jártak.”

Egy, a 20-as évei második felében járó történelemtanár kifejezetten örült az emelésnek. Elmondása alapján imád tanítani, pedagógustársai szerint pedig kiválóan bánik a gyerekekkel is. Elárulta, ő megkapta a kormány által harsogott emelést, most még szívesebben jár dolgozni. Fiatal, családalapítás előtt áll, örül annak, hogy most már tudnak tervezgetni komolyabban is a feleségével.

„Én úgy látom, minél idősebb valaki, annál kevesebb emelést kapott, és ez a már több mint huszonöt, harminc éve dolgozó pedagógusokat zavarja. Meg tudom őket érteni, mert hosszú éveket dolgoztak kevés pénzért, és nemsokára mennek nyugdíjba, mi, fiatalok pedig lassan annyit keresünk, mint ők. A szakszervezet részéről január óta csend van. Az előző tanévben rendre jöttek a képviselőik a tanáriba, hívtak minket a budapesti tüntetésekre. Idén még egyszer nem találkoztam velük az értekezleteken, de látom, hogy a közösségi oldalakon aktívak.”

Egy szakképzési centrum testnevelője sokkal kritikusabban fogalmazott, neki érdekes tapasztalatai vannak a rendszer működéséről. Elöljáróban elmondta, alig tíz éve van még hátra a nyugdíjig, a gyermekei már családot alapítottak, így őt a pénz már kevésbé motiválja. Nála az emelés 21%-os volt bruttóban.

„Hiába kellene titokban tartani a béreket, valakivel több mint húsz éve dolgozunk együtt, barátok vagyunk, persze, hogy megbeszéljük ezt is” – mondta hadarva a pedagógus. „Az igazgató-helyettesünk alig kapott emelést, szóval elment a szakképzési centrum vezetőjéhez, és beadta a felmondását. Mivel legalább tizenöt éve látja el ezt a pozíciót, nem fogadták el a felmondását, maradásra bírták, rögtön emeltek is neki. Nálunk szakszervezet nincs az iskolában, nem szokott hozzánk járni senki, ha valaki tüntetni szeretne menni, akkor elmegy. Az én karrieremben ez a rendszer már nem fog megváltozni. A gyerekeket igyekszem formálni, tanítani, de nekik is azt tanácsolom, keressenek fel egy jó külföldi egyetemet, ha tehetik, aki pedig itthon marad, minél előbb helyezkedjen el a szakmájában, mert ott többet fog tanulni, mint az iskolapadban.”

2022. október 14-én Miskolcon is volt élőlánc a pedagógusokért (fotó: Borsod24)

A pedagógusok tehát nem feltétlen elégedettek az emeléssel, és mint azt Tamás Herminától, a PSZ megyei elnökétől megtudtuk, március 13-án a PSZ és a Forrás Társadalomkutató Intézet közös sajtótájékoztatóján ez volt a fő téma.

„A pedagógusok megosztottak a béremelés kérdésében, kielégítőnek nem tartják, de teljes mértékben el sem utasítják azt” – írta válaszlevelében Tamás Hermina a Borsod24 érdeklődésére. „Nem értenek egyet azzal, hogy a csak bérsávok felső és alsó határát adták meg, magát a bértáblát eltörölték. A bevezetett fizetésemelés még elmarad az ígért szinttől és a szubjektív teljesítmény-megítélés miatt lesznek, akik kisebb emelést kapnak, vagy éppen semmit. A PSZ sérelmezi, hogy a nem pedagógus végzettségű NOKS kollégák nem kaptak béremelést. Ezt több fórumon, tárgyaláson is jeleztük és jelezni fogjuk.”

A pedagógusok nem csak a méltatlanul alacsony bérek miatt szólaltak fel korábban, hanem magát az oktatási rendszert is kritizálták. Arra is kíváncsiak voltunk, történt-e előrelépés ezen a téren?

„A státusztörvénnyel módosultak a helyettesítések, túlórák, pótlékok szabályai. Nincs meg a szabadság a tankönyvválasztásban. Tudjuk, hogy sok pedagógus hiányzik a rendszerből. A tantestületekben nő az óraadók és a nyugdíjas pedagógusok száma” – sorolta Tamás Hermina. Ezt még megfejeli a BM rendelete, a pedagógusok teljesítményértékeléséről.

A teljesítmény nagyban függ attól is, hogy megvannak-e a célok eléréséhez szükséges feltételek. Az oktatásban dolgozók már eddig is hangot adtak annak, hogy rengeteg adminisztratív feladatuk van, ami az új teljesítményértékelési rendszerben tovább nőhet, különösen érinti ez az intézményvezetőket. Szakszervezetünk véleménye szerint a státusztörvényben lehetővé tett és a rendelettel alátámasztott teljesítményértékelés alkalmatlan az oktatás színvonalának emelésére. Egyre gyakoribb, hogy a lényeg nem jogszabályban, hanem egy miniszteri közleményben jelenik meg, ez a társadalmi egyeztetési folyamatok szervezése kötelezettségének a nem teljesítése. A Civil Közoktatási Platform állásfoglalása egybecseng a szakszervezet véleményével.”

2022-ben és 2023-ban szinte minden hónapra jutott egy tiltakozás, Miskolcon is (fotó: Minap)

Az elmúlt évben a PSZ több demonstrációt is szervezett, idén azonban erre még nem került sor. A PSZ megyei elnöke elárulta, mivel „Magyarországon szakszervezetellenes hangulat van, a kormány és a parlament korlátozta a sztrájkot, ez is magyarázata annak, hogy nálunk nincs annyi sztrájkoló”.

„A szakszervezet (és a tiltakozó mozgalmak) így is jelentős eredményt ért el, többek között a béremelésnél, a státusztörvény ’finomításánál’. A PSZ továbbra is felszínen tartja ezt a kérdést, és küzd azon kollégákért, akik most nem kaptak fizetésemelést.”

A PSZ ígéri, tovább harcol a modern oktatási rendszer megteremtéséért, napirenden vannak további egyeztetések a nevelést és oktatást segítők béremeléséről, valamint küzd a diákok óraszámának csökkentéséért is. Mindezek mellett az önálló oktatási minisztériumot és a Nemzeti Alaptanterv újragondolását is fontosnak tartja. A PSZ sztrájkbizottsága kibővítette eddigi sztrájkköveteléseit is: a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló rendelet visszavonását követelik, továbbá, hogy a kormány az EFOP PLUSZ programban foglalt vállalásainak megfelelően a teljesítményértékelés módját a szakszervezetekkel együtt alakítsa ki.

Kiemelt fotó: 2022. októberében élőlánc és tüntetés Miskolcon

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek